* Chapter 8 - Úton a jó öreg Chicagoba

Sziasztok!

Meghoztam a folytatást! Talán hamarabb is érkezett - na jó csak vicc volt, persze hogy hamarabb - mint az előző rész. Remélem tetszeni fog, véleményekkel csak bátran! Köszönöm az előző részekhez érkezett pipákat, ha már hozzászólást csak egyet kaptam, azért nekem ez is fontos! A következő résztől beindulnak az események, talán már sejtitek is hogy mire gondolok.

Jó olvasást! (: 

 ----------------------------------------

Reggel mikor felébredtem, úgy éreztem a gyomrom nem nagyobb, mint egy alma. Rettenetesen ideges voltam. Tudtam, hogy Christian gépe nemsokára landol a reptéren és hogy miután a kezemben tartom a mappát, már nem lesz semmi gond, de valami mégsem hagyott nyugodni. Úgy éreztem, hogy ma még valami történni fog.
Nyugtalanul kikecmeregtem az ágyból és magamra kapva egy köntöst, bementem a fürdőbe lezuhanyozni. A friss langyos víz valamelyest enyhítette a bajom, de a gondolataimból akkor sem tudta elűzni ezeket a nyomasztó érzéseket. Gyorsan megszárítkoztam aztán már felöltözve megreggeliztem. Igyekeztem jó formába hozni magam, hogy Christiannak semmi se tűnhessen fel.
Aztán, amikor már azt hittem lesz egy szabad  délelőttöm, hirtelen valaki kopogtatott.
Sietve az ajtóhoz mentem és mikor megpillantottam a főnököm, azt hittem elájulok.
- Mike! Te mit keresel itt.. mármint, úgy értem. Történt valami? - hadartam zavaromban.
- Neked is jó reggelt Amber! - bólintott mosolyogva - Csak azért jöttem, hogy megnézzem minden rendben halad-e.
- Persze! Minden a legnagyobb rendben! - vágtam rá, talán túl gyorsan is.
- Biztos? Mintha nyugtalan lennél. Esetleg segítségre van szükséged valamiben? - kérdezte, majd egy kissé belökte az ajtót, hogy belépjen. Ezt megakadályozva azonban gyorsan megtámasztottam azt a kezemmel. Nem szabad most bejönnie. Még a végén észreveszi, hogy nincs meg a dosszié.
- Nem! Semmi tényleg. Csak kicsit rosszul aludtam. Tudod az időeltolódás meg minden.. -  hadonásztam a kezemmel.
- Áh vagy úgy. Értem. És mi a helyzet a segítőddel?
- Már úton van és nemsokára landol a gépe. Hidd el minden rendben lesz! - fogtam meg a vállát, bár talán inkább magamat próbáltam ezzel nyugtatni, és nem őt.
- Remélem is. - húzta ki magát - Most mennem kell. Van egy pár elintézni valóm.
- Rendben. Minden jót Mike. - mosolyogtam rá bíztatóan.
- Viszlát. - intett, majd becsuktam az ajtót és egy megkönnyebbült sóhajjal nekitámasztottam a hátam.Vajon mikor ér már ide?
Remélem, hogy tényleg minden rendben fog menni. Nagyon remélem..

***

Ez a reggel a srácoknál sem indult túl fényesen. Jake és Andy a konyhában reggeliztek, eközben pedig a tegnapi veszekedésről beszélgettek.
- Nem tudom mi a bánat üthetett ebbe az emberbe. - kortyolt bele a kávéscsészéjébe Andy.
- Nagyon fura mostanában. Szinte teljesen kifordult magából.
- Szerintem is. Ashley soha nem volt ilyen. Mióta volt az az eset Amberrel.. kezelhetetlen.
- Attól tartok, ha ez így megy tovább, annak nem lesz jó vége. - ült le a konyhaasztalhoz Jake.
- Minek nem lesz jó vége? - lépett be két ásítás között Jinxx - Van kávé áááh szuper! - majd gyorsan oda is állt a kávéfőzőhöz és töltött magának egy csészével.
- Ashley-ről beszélgetünk. Tudod, ami közte és Amber között zajlik.
- Jaja. Elég érdekes dolgokat csinál mostanság. - ült le ő is Jake mellé.
- Jut eszembe Christiannak nem kellett volna már rég elindulnia? - csatlakozott hozzájuk Andy.
Aztán, mint akit csak emlegetni kellett, hirtelen beviharzott a konyhába Christian. Rettenetesen idegesnek tűnt.
- Valami baj van CC? - kérdezte Andy.
- Baj? Az nem kifejezés! - támaszkodott neki a konyhapultnak.
- Mi történt?
- Nincs meg a repjegyem.
- Micsoda? De hát hova tűnt? - lépett mellé meglepve Jinxx.
- Van egy pár tippem, de azt hiszem Ashley erről sokkal többet tudna mondani. - morogta az orra alatt.
- Tényleg és ő vajon hol van? Ilyenkor már rég kajálni szokott. - állt fel most már Jake is, majd a kezébe kapott egy almát.
- Megmondjam hogy hol van? Úton a jó öreg Chicagoba! - vágott rá egyet a pultra.
- Mi van?
- Ennek elment az esze. Mit akar ott? - hitetlenkedett Andy.
- Mi van ha készül valamire?
- Amber tudja már?
- Nem tudom, de ha egyszer is visszajön és a kezeim közé kapom én..
- Srácok srácok nyugiii!! - emelte fel a kezeit figyelmeztetően Jake - Még nem tudunk semmi biztosat. Csak annyit, hogy CC-nek nincs meg a jegye és Ash eltűnt.
- Ez éppen elég bizonyíték! - kiáltotta a dobos.
- Azt ajánlom, hogy hívjuk fel őket telefonon. Én hívom Ash-t, ti próbálkozzatok Ambernél.
- Rendben.
Mire mindenki előkapta a mobilját és egymás után próbálkoztak a hívással. Azonban egyiküket sem tudták elérni. Christian majd szétrobbant a dühtől. Soha nem gondolta volna, hogy a legjobb barátja ilyesmire képes. Mit akarhat attól a szerencsétlen lánytól? Nem szenvedett már eleget így is miatt? Ha bármi történik vele, ha csak egyetlen rossz szót is hall róla, kicsinálja.
- Christian! Mit is akartál te pontosan csinálni Chicagoban? - kérdezte Andy.
- Egy dossziét kellett volna elvinnem Ambernek.. - válaszolta, mire hirtelen mindenki elhallgatott.
- A dosszié. - suttogta Jake.
- Én megnézem a szobámban, ti keressétek nála! - kiáltotta CC, majd gyorsan felszaladt az emeletre.
Végig nézett mindent a szobájában. Benézett az ágya alá, feltúrta a szekrényét is, de a mappát nem találta sehol sem. Ez csak egyet jelenthet. És ha valóban az történt, amire gondol.. abból szörnyű dolgok sülhetnek ki.
- Christian! Átkutattuk a szobáját, de nem találtuk sehol. És az a legrosszabb, hogy még a ruhái és a cuccai is eltűntek. - lépett be a szobájába Jake és Andy.
- Elvitte magával! A rohadt életbe! - vágott a földhöz egy üres dobozt - Ashley Purdy ezért még nagyon megfizetsz!

~~~~~

Mára ennyi. Remélem mindenkinek tetszett. Folytatás hamarosan. Addig is ne felejts el komizni és csillagozni! :)